Tiszafüred környékének kunhalmai
- 1 | 2 | 3 rész | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A halommá emelkedett telephelyek kultúrrétegeiben az ott élt emberek házainak omladékát, edénytörmelékeket, tűzhelyek maradványait, állati csontokat, kagylóhéjakat találtak a kutatók. A halmok állat- és növényvilága is különleges lehet, hisz a felszíni, alaktani adottságok miatt a halmok hosszú évszázadokon, esetleg évezredeken át kimaradhattak a földművelésből. A sajátos domborzati viszonyok egyedi mikroklímát eredményezhettek, a korábbi földtörténeti korszakokban kialakult löszterületek feltörése elmaradt. Így itt olyan, az utolsó jégkorszakban (körülbelül 10.000 éve ért véget) kialakult löszvegetáció maradt fenn, ahol az eredeti növényzet (és olykor az állatvilág) néhány képviselője, faja az évezredekkel ezelőtti időszak emlékét őrzi. Ezek az úgynevezett „reliktumfajok” (maradványfajok) tehát a 10-12.000 évvel ezelőtti éghajlati, vízrajzi, természetföldrajzi viszonyok hírnökei a ma embere számára.
Magyarországon a kunhalmok természetvédelmi oltalom alatt állnak. Ez különösen indokolt, hisz a legutóbbi két-három évszázadban számottevő ezen emlékek pusztulása. A kunhalmok egykori számát illetően több tízezres becslésekkel is találkozhatunk a szakirodalomban, ám ma a hajdani mennyiségnek mindössze 5 %-a (mintegy 1700-2000 darab) azonosítható. Nem véletlen, hogy mind tágabb környezetünkben – Jász-Nagykun-Szolnok megyében – mind pedig szűkebben vett környékünkön, a tiszafüredi kistérség településein többféle becslést ismerünk. A településenként készített kunhalom kataszterek közül a legújabb, legteljesebbnek tűnő összeállítás Tóth Csabának, a debreceni egyetem geográfusának a munkásságához fűződik. Ő, más feldolgozások mellett tudós édesapja, Tóth Albert 1981-ben végzett felmérésére is támaszkodott. Több mint két évszázadra kiterjedő visszatekintése nyomán megállapíthatjuk, hogy kistérségünk településeinek határában az 1700-as évektől napjainkig eltelt időszakban a kunhalmok becsült száma az egykori 233-ról 99 darabra csökkent. Azaz a kunhalmok pusztulása közel 60 %-os. Ez településenként eltérő mértékű.