Tiszafüred környékének kunhalmai
- 1 | 2 rész | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Az első csoportba a „tell” (lakódomb) tartozik. Ez olyan domb, amelyen valaha lakóhelyek voltak A telleken különböző, általában az újkőkortól a rézkoron át a bronzkorig tartó időszak kultúrrétegei rakódtak egymásra. Ez az időszámítás előtt 4.000 és 800 közötti időszakot ölelheti fel. Létrejöttük tehát lassú, több ezer éves folyamat eredménye volt. Alakjuk általában szabálytalan, nagy kiterjedésűek, magasságuk elérheti a 6-8 métert. Magyarországon a bronzkori településhalmok vannak többségben.
A második csoportot a halomsír (vagy kurgán) képezi. Ez arra utal, hogy elődeink a rézkortól egészen az Árpád-korig használták a halmokat temetkezési helyként, temetőként. A kurgánok kisebb átmérőjűek, mint a lakódombok. Kúp alakúak, szabályosabbak. Magasságuk különböző, elérheti a 10 métert is.
A harmadik típus az őrhalom. Gyakori volt ugyanis, hogy az alföldi sík vidékeken a tellek közé alacsony halmokat emeltek, figyelő célzattal. Ezek a halmok láncolatot alkottak: valószínűleg éjjel tűzjelzéssel, nappal füstjellel üzentek. Az őrhalmok alacsony méretük miatt könnyen beszánthatóak. Nem véletlen, hogy jelentős részüket korán mezőgazdasági művelés alá vonták az emberek.
A negyedik funkcionális csoportba a határhalom tartozik. Segítségükkel a vármegyék, települések határait jelölték meg a középkorban és az újkorban, így ezek a legfiatalabbak a halmok között. Köztük gyakoriak a hármashalmok, melyek három település közös határán álltak. Egykorú feljegyzések szerint számos alkalommal megesett, hogy a halom építésének idején egy fiatal fiút igen alaposan elfenekeltek a frissen emelt halom tetején. Azért, hogy a határos települések nevét, valamint az építés idejét egész életére megjegyezze, és tanúsítani tudja.
Az alföldi táj egyhangúságát megtörő kunhalmok tájképi, kultúrtörténeti értékeik mellett régészeti jelentőségükkel, valamint állat- és növényviláguk egyediségével tűnnek ki környezetükből. Régészeti szempontból a lakódombok és a sírhalmok váltanak ki nagy érdeklődést. A telleken az újkőkortól a népvándorlás koráig (időszámítás előtt 4000-től időszámítás után 1000-ig) találhatóak leletek.